A táplálék eredetű nem kívánatos hatásokat, reakciókat állatorvosi szempontból az alábbi csoportokra oszthatjuk:
Valódi allergiás túlérzékenységi reakciók.
A tápcsatornába jutó anyag – pl. tojásfehérje vagy a gabona glutén tartalma – kóros immunválaszt vált ki, amelynek következtében emésztési zavarok, ritkábban egyéb allergiás tünetek (vakaródzás, bőrgyulladás, vagy légúti tünetek) jelentkezhetnek. Az allergia általában hosszabb idő alatt alakul ki, megesik, hogy egy évek óta etetett és bevált tápot kell lecserélni miatta. Amennyiben kialakult a hiperszenzitivitás, már minimális mennyiségű allergén felvétele is kiválthatja a panaszokat. Előfordult olyan humán eset, amikor az ételbe gyártási szennyezésként bekerült, minimális mennyiségű mogyoróvaj okozott halálhoz vezető gégeödémát egy arra allergiás betegben.
Intolerancia – korlátozott emészthetőség.
Legismertebb a laktóz (tejcukor) intolerancia, amely a laktáz enzim alacsony szintje miatt okoz hasfájást, hasmenést. Az intoleranciára jellemző, hogy mennyiségfüggő – a küszöbmennyiség átlépésekor a táplálékfelvételt követően rövid időn belül jelentkeznek a tünetek. Túl nagy mennyiségben etetve a növényi szénhidrátok, zsírok is okozhatnak emésztési zavarokat.
A kutyák és a macskák szeretik a tejet, azonban a közhiedelemmel ellentétben a macskák is hasmenést kapnak tőle – csak ez nem tűnik fel, ha az állat a kertben végzi el a dolgát.
A laktóz intoleranciát nem szabad összekeverni a tej allergiával, ami nem a tejcukorral, hanem valamelyik tejfehérjével (pl. kazeinnel) szemben alakul ki.
Toxikus hatású anyagok a táplálékban.
Legismertebb a kutyák esetében az étcsokoládéban lévő teobromin alkaloid, és az édesítőszerként használt nyírfacukor (xylitol) mérgezés. A gyengébb minőségű eledelekben előfordulhatnak szója eredetű gombatoxinok, illetve – főleg a nyers, fagyasztott állateledelekben – Salmonella és egyéb fertőző baktériumok.
Ha az emésztési zavar mögött allergiát vagy intoleranciát feltételezünk, akkor eliminációs diétát kell alkalmazni – ennek célzott megválasztásában az állatorvosi vizsgálatok nagyon sokat segíthetnek.
Ennek a diétának a lényege, hogy olyan tápot válasszunk és etessünk néhány hétig, amely a szerintünk bűnös összetevőtől mentes – pl. nem tartalmaz tojást. Amennyiben a tünetek enyhülnek, megtaláltuk a megfelelő eledelt – ha nem, akkor tovább kell folytatni a keresgélést.
Kedvencünk egyidejűleg többféle takarmány-összetevőre is allergiás lehet, ilyenkor célszerű az olyan tápanyagforrásokat megkeresni, amelyekkel korábban biztosan nem találkozott – mint pl. az édesburgonya vagy a hal. 4-6 hetes etetés után egyenként lehet a különböző tápokat ezzel párhuzamosan kipróbálni, így találhatjuk meg a számára megfelelő további eledeleket.
A kommersz tápok összetétele egymáshoz hasonló, tehát allergia gyanú esetén nincs értelme az egyik olcsó tápról a másikra átállni, mert valószínűleg mindkettő tartalmazza az allergént.
Nemcsak a különböző eredetű állati fehérjékre (marha vagy csirkehús), hanem gabona proteinekre – főleg a gluténre – is érzékenyek lehetnek a kutyák. Számukra készítették a „gluten free / grain free” tápokat, amelyekben a búzát rizzsel vagy egyéb keményítő forrással, pl. sütőtökkel vagy főtt burgonyával helyettesítették.
Külön csoportot alkotnak a hypoallergén tápok (Hipo, Ultrahipo, stb.) Láttuk, hogy az allergén komponens már nyomokban is kiválthatja a túlérzékenységi reakciót, ezért ezekhez a tápokhoz az összetevőket mindig ugyanabból az ellenőrzött forrásból szerzik be, gondosan tesztelik a bekeverés előtt, és tudatosan kerülik a mesterséges színezékeket ill. egyéb, potenciálisan allergén komponenseket. A tápban lévő fehérjék struktúráját hidrolizálással megváltoztatják, ezzel csökkentik az allergén hatásukat.
